Fülszöveg: Clay Jensen semmit sem akart tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt - gondolta -, magával kellett volna vinnie a titkát. Aztán Hanna hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettákon és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért. Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat... és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.
Ez a könyv mély nyomot hagyott bennem, mikor olvastam. Volt, hogy be kellett csuknom, mert nem bírtam tovább olvasni. Jay Asher fantasztikusat alkotott már elsőre. Olyanoknak ajánlom, akik tudnak azonosulni egy kicsit szomorúbb történettel is, egy szomorú lánnyal.
A főszereplő Hannah Baker, egy egyszerű lány, egy egyszerű iskolában - egészen addig, míg öngyilkos nem lesz. Ez a tipikus társadalom egy példája - mindenki azt hiszi, hogy minden rendben, míg meg nem történik a baj. Sok embertől hallottam, akik olvasták, hogy ezek hülye okok a halálra, ezért nem kellett volna megölnie magát. Hát. Hannah nem kimondottan az okok miatt hal meg, hanem azoknak a következményei, egybefonódásuk miatt. Barátai ellene fordulnak, mindenki kihasználja, úgy kezelik, mintha egy senki lenne és elvesznek minden apró örömöt az életéből. Így már rosszabbul hangzik, ugye? Nem lát más kiutat ebből az egészből. Clay, aki szerelmes volt Hannah-ba, mióta meglátta megkapja a kazettákat és nem érti, hogy miben járult hozzá Hannah halálához. Érdekesség, hogy őt jobban sajnáltam a könyvben, mint Hannah-t, hiszen ő marad itt válaszokat keresve, a miérteken gondolkodva. Pedig ő nincs is rajta a listán. Ő az egyetlen , aki miatt Hannah eddig kitartott. Clay az egész könyvben magát okolja, hogy mennyire szeretett volna segíteni ennek a lánynak és nem jön rá, hogy valójában már segített. Azzal, hogy ő emberszámba vette Hannah-t.
Megrázó, könnyekre fakasztó könyv a való életről, az iskolában folyó szünet nélküli megalázásról és arról, hogy az emberek mindig túl későn jönnek rá, hogy mit tettek a másikkal és hogy mit veszíthetnek el.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Borító: Az egyik kedvenc borítóm, imádom
Kedvenc szereplő: Clay
Kedvenc jelenet: Amikor Clay a saját kazettáját hallgatja
Kedvenc idézet a könyvből:
"Nem mehetsz vissza a múltba, ahhoz, ahogy a dolgok voltak. Amilyennek gondoltad őket. Minden, amid igazán van... az a most."
"Nem menekülhetsz el magadtól. Nem dönthetsz úgy, hogy többé nem nézel magadra. Nem dönthetsz úgy, hogy kikapcsolod a zajt a fejedben."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése